Flavius Mallius Theodorus

Flavius Mallius Theodorus római grammatikus.
Pellai Marszüasz
Marszüasz görög történetíró
Idrimi
Idrimi (Iid-ri-mi) Mukis (Szíria) uralkodója (kormányzója) i. e. 15. század közepén, 1470-1440 körül. A mitannibeli Parattarnával egyidőben élt. Apja a lázadó I. Ilim-ilimma. A lázadást követően Idrimi elmenekült a városból Emarba
Hettita Gilgames-eposz
A hettita Gilgames-eposz i. e. 1300 körül íródott hettita epikus irodalmi alkotás, az akkád Gilgames-eposz átirata. Helyenként apró változtatások találhatók a cselekményben és a nevekben is. Korban a sumer és akkád átiratot követi
Gilgames, Enkidu és az alvilág
A Gilgames, Enkidu és az alvilág, vagy Gilgames és a halubfa címen ismert sumer irodalmi mű az i. e. 3. évezred közepéről származó eposz. Eredetileg az uruki epikus ciklus egyik önálló kiseposza, amelyben feltűnik Gilgames is. A
Diomédész trák király
Diomédész, görög mitológiai alak, trákiai bisztónok királya. Arész és Küréné fia volt, nevezetes volt négy kancájáról, amelyeket emberhússal etetett, általában az országába érkező idegeneket vetve eléjük. Héraklésznek néhány
Alcimius
Alcimius római
Exékiasz
Exékiasz athéni görög fazekasmester és vázafestő. Tizenegy szignált munkája ismert. Ebből kilencen csak mint az edény készítője szerepel, kettőn viszont a képet is ő készítette. További huszonhárom vázaképről tehető fel, hogy az
Armenia Magna
Armenia Magna ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén. A görögök és a rómaiak különbséget tettek Nagy-Örményország, az Eufrátesztől keletre eső fennsík és Kis
Ninkaszi-himnusz
A Ninkaszi-himnusz sumer vers az i. e. 2. évezred első feléből. Ténylegesen nem himnusz, hanem inkább kocsmadal, és a népköltészet körébe tartozik. A verset feltehetőleg egy édubba diákjai írták, talán valamely népdal alapján. Az egyik
Magyar női költők, írók listája
Az alábbi lap a magyar női költők, írók listáját tartalmazza