Hamilton-kör
Hamilton-körnek nevezünk egy kört egy gráfban, ha a gráf összes csúcsán pontosan egyszer halad át. A Hamilton-kör, illetve a Hamilton-út Sir William Rowan Hamiltonról kapta nevét, aki 1859-ben egy olyan játékot hozott forgalomba, amelynek a lényege az volt, hogy egy előre megadott gráf csúcspontjait kellett bejárni úgy, hogy minden csúcsban pontosan egyszer kellett járni. Állítólag a játéknak nem volt átütő sikere Hamilton kortársai között.
- Brooks-tétel
- A gráfelméletben a Brooks-tétel a gráf maximális fokszáma és kromatikus száma közötti összefüggés. A tétel Rowland Leonard Brooks-tól származik, aki 1941-ben publikálta On Coloring the Nodes of a Network cikkében
- Riemann–Lebesgue-lemma
- A Riemann–Lebesgue-lemma
- Szemerédi-tétel
- Szemerédi tétele a matematika, ezen belül a kombinatorika egyik fontos eredménye
- Eisenstein-egész
- Az Eisenstein-egészek (Euler-egészek) az alakú komplex számok, ahol a, b egész számok
- Petersen-gráf
- A Petersen-gráf egy nevezetes speciális gráf. Nagyon gyakran bukkan fel a gráfelméletben különféle állítások ellenpéldájaként. 10 csúcsa és 15 éle van. Bár a névadó Julius Petersen, aki 1898-ban konstruálta meg, ezt a gráfot már 12
- Gauss-összeg
- A Gauss-összeg a számelmélet egyik fontos fogalma
- Dini-féle konvergenciakritérium
- A Fourier-sorok konvergenciájára számos elégséges feltétel ismeretes. Ezek közül az egyik legegyszerűbb a következő
- Van der Waerden-tétel
- Van der Waerden tétele a kombinatorikus számelmélet és általában a kombinatorika egyik fontos tétele
- Sierpiński-felbontás
- A Sierpiński-felbontás egy meglehetősen paradox, a kontinuumhipotézist használó halmazelméleti konstrukció
- Tim Wilkinson (műfordító)
- Tim Wilkinson brit műfordító volt. Leginkább Kertész Imre és Szentkuthy Miklós műveinek angol nyelvű fordításairól ismert