Intraokuláris lencse

Az intraokuláris lencse tulajdonképpen egy szembe ültethető lencse, melyet többnyire az eredeti szemlencse (crystalline lens) helyett ültetnek be. Általában a beültetés oka a szürkehályog miatti látásromlás, vagy orvosi beavatkozásként javítani akarják a szem optikai tujdonságát nagyfokú rövidlátás esetén. Maga a ‘lencse’ egy kis műanyag lencséből áll és egy oldalsó kampóból, melynek neve „haptic” és melynek szerepe, hogy a szembe ültetve a lencsét a helyén tartsa. Régebb az IOL egy rugalmatlan anyagból (PMMA) készült, melyet rugalmasabb anyagok váltottak fel. A legtöbb IOL napjainkban fix fókuszú monofokális lencse. A technika fejlődésével lehetővé vált multifokális lencse ültetése is, mely képes több fókusztávot is megvalósítani. Az adaptíve IOL már képes korlátozottan akkomodálódni.
Gyökércsúcscsonkolás
A gyökércsúcscsonkolás vagy -rezekció (resectio) egy szájsebészeti/endodonciai beavatkozás, mely során a gyökércsúcsnál található gyulladásos szövetet eltávolítják. A beavatkozás során a gyökércsúcsból is eltávolítanak, mivel
Odontoblaszt
Az odontoblasztok a fogbélben található sejtek, melyek a dentin képzéséért felelősek. Ez a képzés (dentinogenesis) az élet folyamán kisebb-nagyobb mértékben mindig jelen van. A sejtek közvetlenül a predentin alatt helyezkednek el
Szájpad
A szájpad vagy szájpadlás (palatum) gerinceseknél a szájüreg felső falát, tetejét képezi. Elválasztja az orrüreget a szájüregtől. Fontos szerepe van a nyelésben és a hangképzésben, mivel a nyelvnek megtámasztási felületet biztosít
Dentinogenesis imperfecta
A dentinogenesis imperfecta egy genetikai betegség, mely a fogak dentinét érinti. Az autoszomális dominánsan öröklődő betegség a fogak kötőszöveti (mesodermalis) eredetű szöveteit érinti csak, tehát a zománcban és a fogágyban nincs elváltozás
Fogfejlődés
A fogfejlődés az a komplex folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző szövetek, morfológiai sajátosságok és a végén a fog megjelenik a szájüregben. A fogakkal rendelkező állatoknál is hasonlóan zajlik le, mint az embernél
Társadalomtudományi Társaság
A Társadalomtudományi Társaság 1901. január 23-án jött lére, s 1919 elején szűnt meg Jászi Oszkár emigrációjával és a Huszadik Század című társadalomtudományi folyóirat megszűnésével egyidejűleg. Első elnöke Pulszky Ágost volt
Mühlreiter-jelek
A Mühlreiter-jelek segítségével meg lehet állapítani, hogy a fog a jobb vagy a bal fogívfélből való. Gyakori felhasználási területe a törvényszéki orvostan. A Mühlreiter-jelek a következők: szögletjel, gyökérjel és görbületi jel
Állcsont
Állcsontnak nevezzük azt a két csontot (os), amelyek a szájnyílást határolják. Az állcsontok az arckoponyához (cranium viscerale) tartoznak és a táplálék megragadására szolgálnak. Emlősöknél ezek horgonyozzák el a fogakat (dens
Maradó fog
Maradó fogaknak nevezzük az emberben és egyes állatokban a második rend fogazatot, mely az élet folyamán nem pótlódik. Embernél 32 maradó fogat találunk: 2 metszőt, 1 szemfogat, 2 kisőrlőt és 3 nagyőrlőt kvadránsonként
Topál Judit
Topál Judit magyar régész, történész, római korral foglalkozó régészeti monográfiák és publikációk szerzője, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa