Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

Luxemburgi Erzsébet, csehül: Alžběta Lucemburská, németül: Elisabeth von Luxemburg, hollandul: Elisabeth van Luxemburg, franciául: Élisabeth de Luxembourg, horvátul: Elizabeta Luksemburška, lengyelül: Elżbieta Luksemburska, születése jogán magyar, horvát, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, valamint Luxemburg hercegnője, házassága révén osztrák hercegné, majd pedig férje királlyá választásai miatt magyar, horvát, cseh és német királyné. A Magyar Királyság örököse volt, de apja halála után csak a királynéi szerep jutott neki, amit jól jelzett, hogy a hagyományosan a királynékat koronázó veszprémi püspök kente fel és koronázta meg Erzsébetet. Jogait csak az 1439-es budai országgyűlésen tudta érvényesíttetni, ahol kvázi társuralkodóvá és férje örökösévé nyilvánították. Férje halála után a saját nevében át is vette az uralkodói jogok gyakorlását. Színleg beleegyezett, hogy feleségül megy a nála 15 évvel fiatalabb és ekkor 16 éves III. Ulászló lengyel királyhoz, akit 1440. január 18-án a rendek meghívtak a magyar trónra. A fia, V. (Utószülött) László születése után már csak a fia nevében uralkodott, visszavonta az Ulászlóval kötendő házassághoz adott beleegyezését, amelyet állítása szerint csak "kényszer" hatására tett meg korábban, azonban haláláig megtartotta a királyi hatalmat, és hívei segítségével, valamint kisebbik lánya, (ifjabb) Erzsébet hercegnő szárazdajkájának, Kottanner Jánosnénak a segítségével Visegrádról ellopatta a Szent Koronát, és a három hónapos fiát Székesfehérvárott Szécsi Dénes esztergomi érsekkel 1440. május 15-én királlyá koronáztatta. Ugyanakkor I. (III.) Ulászlónak Budára való bevonulása után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá. 1442. november 25-én Erzsébet és I. Ulászló Győrött személyesen is találkoztak, és december 13-án békét kötöttek, melynek értelmében Ulászló feleségül fogja venni Erzsébet idősebb lányát, Annát. Erzsébet a békekötés után hat nappal Győrben hunyt el. Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen gyermeke, Habsburg Albert felesége, V. László anyja és II. Ulászló anyai nagyanyja.
Rurik Ilona lengyel királyné
Rurik Ilona ; : Lengyelország királynéja és Litvánia nagyhercegnője
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária, görögül: Μαρία Λασκαρίνα, horvátul: Marija Laskaris, magyar királyné, IV. Béla felesége
Habsburg Ágnes magyar királyné
Habsburg Ágnes, németül: Agnes von Habsburg, horvátul: Agneza Habsburška, születése jogán osztrák hercegnő és német királyi hercegnő, házassága révén magyar, horvát és szlavón királyné, III. András magyar király második felesége
Babenbergi Ágnes magyar királyné
Babenbergi Ágnes, németül: Agnes von Babenberg vagy Agnes von Österreich osztrák hercegnő. III. István magyar király feleségeként magyar királyné 1168 és 1172 között, II. Hermann karintiai herceg feleségeként karintiai hercegné 1173-tól
Morosini Tomasina
Morosini Tomasina magyar anyakirálynő, István herceg felesége, III. András anyja
Durazzói Margit magyar királyné
Durazzói Margit, a Capeting–Anjou-házból származó durazzói hercegnő, Anjou Károly herceg és Calabriai Mária leánya, aki III. Károly nápolyi és magyar királlyal kötött házassága révén nápolyi, magyar és horvát királyné, majd
Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1598–1655)
Gonzaga Eleonóra, , mantovai hercegnő, II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király második feleségeként 1622–1637 között német-római császárné, magyar és cseh királyné
Szapolyai Borbála lengyel királyné
Szapolyai Borbála I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna, franciául: Anne Jagellon, csehül: Anna Jagellonská, lengyelül: Anna Jagiellonka, horvátul: Ana Jagelović, litvánul: Ona Jogailaitė, németül: Anna Jagiello, latinul: Anna Jagellonica, magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák
Magyar női költők, írók listája
Az alábbi lap a magyar női költők, írók listáját tartalmazza