Velence zászlaja
Velence zászlaja szinte minden motívumában a hajdani Velencei Köztársaság zászlaját idézi. Hozzávetőlegesen akkor készült el az első oroszlános zászló, amikor 828-ban a velencei flotta Alexandriából elrabolta Szent Márk evangelista relikviáit, és az a velencei államiság jelképévé vált. A lobogó majd' ezer éven keresztül a tengerek kereskedővárosának dicsőségét hirdette. Azonban mivel a dózse igen bonyolult jelképeket adott a köztársaság lobogójának, ráadásul annak több változata is életbe lépett az idők folyamán, ma szinte megszámlálhatatlan változata ismert.
Az eredeti lobogó mindenesetre több fontos jelképet rögzített a későbbi változatokban is. A zászló két nagyobb részre bomlik. A bal oldalán a Szent Márkot ábrázoló oroszlán látható, míg a jobb oldalon hat díszes szalag látható. A lobogó alapszíne a bíbor, amelyen aranyszínű lángcsóvák és keresztek láthatóak. A bíbor és az arany színek Bizánc uralkodói színei voltak, és a dózse ezen színek átvételével először a Konstantinápolyhoz való tartozást fejezte ki, később viszont a színek utaltak arra, hogy Velence a birodalom utódának tekinthető.
Az oroszlán a város védőszentjének, Szent Márknak a biblikus jelképe. Egyes ábrázolásokban az oroszlán fejét glória övezi. Az oroszlán egy nyitott könyvet tart, amelyben a következő szavak olvashatók: „Pax tibi Marce, evangelista meus”. A latin mondat a következőt jelenti: Béke neked, Márk, én evangélistám. Ezeket a szavakat a legendák szerint egy angyal mondta Márknak, amikor az viharba került a tengeren, úton Velence felé. Az oroszlán hátán feszülő angyalszárnyak ezt a legendát őrzik. Az oroszlán lába alatt látható kék sáv a tengert, és Velence tengerek feletti hatalmát jelképezi.
- Velencei népgyűlés
- A velencei népgyűlés a Velencei Köztársaság egyik legfontosabb állami szerve volt a köztársaság korai történelmében. Ez az intézmény biztosította a korai időszak köztársasági jellegét, és ez adta az alapját a későbbi
- Nagytanács (Velence)
- A Nagytanács vagy olaszul: Maggior Consiglio 1172-ben alakult meg, és a Velencei Köztársaság legfőbb törvényhozói intézményévé vált. A tanács megalakulása Velence arisztokratikus alkotmányának kialakulásához köthető, ugyanis a 12. század
- Velencei szenátus
- A Velencei Szenátus, a Velencei Köztársaság egyik fontos intézménye volt. Az 1229-es alkotmánymódosításnak köszönhetően jött létre, és egészen a Serenissima bukásáig fennállt. Szerepe a történelem folyamán többször megváltozott
- Szolea
- A szolea a görögkatolikus és az ortodox templomépítészetben az ikonosztáz és a főhajó közötti megemelt teret jelenti. A szolea az oltárral egy szinten helyezkedik el, általában páratlan számú lépcsőfokkal magasabban a főhajó
- Inquisitori di Stato
- Az Inquisitori di Stato avagy magyarul az Állami Nyomozószék a Velencei Köztársaság egyik legtitkosabb intézménye volt, amely a Tízek Tanácsának egyik bizottságából alakult ki 1335-ben. Évek múltán a velencei főhatalom megszerzéséért
- Hajdúdorog címere
- Hajdúdorog címere egy álló, halfarkú tárcsapajzs, amelynek felső élén egy vörös bélésű, arany szegélyű és rostélyú, ezüst tornasisak látható sisakkoronával. A koronából egy ezüst kettőskereszt illetve két nemzeti színű zászlót
- Accessus
- Az accessus vagy accessit a latin accedere, hozzájárul, hozzátesz igéből származó kifejezés, amely a pápaválasztó konklávék bonyolult szavazási rendszerének egy lehetősége.
A pápaválasztások során a bíborosok két fordulóban
- Nők feketében
- A Nők feketében egy háborúellenes női mozgalom neve, amelynek körülbelül tízezer tagja van világszerte. A szervezetet 1988-ban izraeli nők egy csoportja alapította Jeruzsálemben, az első intifáda után
- Tízek Tanácsa
- A Tízek Tanácsa, vagy olaszul a Consiglio dei Dieci a Velencei Köztársaság legnagyobb hatalommal rendelkező intézményévé nőtte ki magát. Elsőként 1310-ben hozták létre a tanácsot, amely az állam elleni összeesküvés felderítésére
- Tim Wilkinson (műfordító)
- Tim Wilkinson brit műfordító volt. Leginkább Kertész Imre és Szentkuthy Miklós műveinek angol nyelvű fordításairól ismert